Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Elraboltad a szívemet

2008.09.23

Hánykódik a szívem,
mint egy csónak, a
szerelemnek tengerén
próbálom megfejteni
azt amit nem lehet,
hogy mért nem szeretsz?

Mondd mikor veszed
észre, nálam jobban
senki se szeret. Mondd
mért nem érted meg
végre, eladnám érted
az égvilágon mindenem.

Gyermek még a lelkem,
kell valaki aki vezet
engem míg bolyongok
végtelen utakon át, és
megmutatja hol lelem
a boldogságnak kapuját.

Szükségem volna rád, arra
hogy mellettem legyél.
Te legyél ki őrzi az
álmom, vigyázz rám a
sötét éjszakákon, és
el ne hagyj senkiért.

Nélküled az életem
csak puszta látomás.
Rémképek gyötörnek
és kínoz a magány.
Nélküled elveszek
fáj, hogy nem szeretsz.