Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Mégsem haragszom…

2008.09.22

A fájdalom elcsitult, a szívem néma.

Már csak néha-néha és alig hiányzol

bár arcod feldereng előttem még párszor

és hangod is fülemben visszacseng néha.

 

Bántásaid rólam már rég leperegnek…

te dacosan, magadba fordulva hallgatsz

s már kedves-megértőn nem vigasztalgatsz

nehéz óráin magányos életemnek.

 

Figyelmed rég elillant, a varázs elmúlt.

Amitől nemrég minden érzéked felgyúlt

ma már nem vonz téged, cseppnyit sem mámorít.

 

Vélt sérelmeidtől a lelked oly feldúlt,

hogy úgy tűnik: sosem volt, ami már elmúlt.

Engem most már csupán igazam bátorít.